10 + 1 különbség a Jóga és a Gyógytorna között

Gyógytornász-fizioterapeutaként és jógaoktatóként is  figyelemmel kísérem a legújabb jógás trendeket és egyre növekvő tempóban tapasztalom a nyugati megközelítés térnyerését a Jóga világában. Fasciális megközelítésű jóga, gerincközpontú jóga, tartásjavító jóga, gerincjóga, core- és törzsizom erősítő jóga… Egyértelműen vannak átfedések a két megközelítés között ( és valóban fontos, hogy egy jógaoktató rendelkezzen bizonyos anatómiai/ élettani tudással).Azonban nem csak a hasonlóságokat kell látni, hanem a különbözőségeket is, ezért összeszedem, hogy mik az alapvető eltérések a modern nyugati fizioterápia és az ősi keleti Jóga között. 

1. A gyógytorna célja a rehabilitáció, a habilitáció és a prevenció. A jóga célja a Samadhi, vagy Moksha, amit többféleképpen lehet értelmezni: felébredés, felszabadulás, feloldódás, eggyé válás a Legfelsőbbel  vagy egyszerűen a Jóga, mint tudatállapot elérése.

2. A gyógytorna egy önmagában helytálló terápiás rendszer. A jóga akkor válhat terápiássá, ha az Ayurvéda szempontrendszereit alkalmazzuk rá.

3. Ennek ellenére a jógaterápia akkor is a megelőzésre és a helyes életvitelre helyezi sokkal inkább a hangsúlyt, ami magában foglalja az étkezést, pihenést és a gondolkodásmódot is. A gyógytorna keveset foglalkozik az életmóddal, illetve annak is inkább a fizikai, mozgásrendszerre gyakorolt hatásait vizsgálja.

4. A gyógytorna elméleti hátterét az anatómia, az élettan-kórélettan és a mozgástan adja. A jóga elméleti hátterét a Sankhya filozófia, a Patanjali jóga-szútrák és a védikus iratok adják. Ezek történetesen nem tartalmaznak anatómiai, vagy mozgástani ismereteket.

5. A gyógytorna síkokban, irányokban, szögekben, mozgástartományokban és izomerőben gondolkodik. A jóga nádikban, pránákban, csakrákban, vayukban, bhutákban és ezek áramlásában, illetve működésük vagy jelenlétük növelésében/csökkentésében gondolkodik.

6. A gyógytorna ízületekkel, szalagokkal, izmokkal és kötőszövetekkel dolgozik. A jóga a testen és a tudaton keresztül a pránával dolgozik.

7. A gyógytorna az Annamaya kosha (és esetleg a Pranamaya kosha) szintjén dolgozik. A jóga mind az öt kosha-val dolgozik.

8. A gyógytorna specifikus testhelyzetekkel, illetve gyakorlatsorokkal éri el a kívánt eredményt (elvesztett funkció helyreállítása). A jóga eszköztára elképesztően széles, aminek csak egy kis szeletét képezik a jóga ászanák.

9. A jóga ászanák (habár kívülről nagyon hasonlítanak hozzájuk) nem a gyógytorna által alkalmazott pozíciók, vagy gyakorlatok. Ez fordítva is igaz: a gyógytorna pozíciók nem ászanák. A kettőnek vajmi kevés köze van egymáshoz.

10. A gyógytorna a fizikai test szintjén működik. A jóga a szubtilis és karmikus test szintjén is működik.

+1.: A gyógytorna orvosi diagnózis alapján felépített szigorú protokoll mentén haladó terápiás folyamat, ahol a mozgásszervrendszer egyes részeivel izoláltan foglalkozik. A jógaterápia holisztikus szemléletű, ahol az egész egyén személyiségét figyelembe véve történik a tanácsadás. Nem állít fel diagnózist.

/Forrás: aumjoga.hu/

A Jóga tudománya, avagy hogyan hat a jóga az agyra?

Azok akik rendszeresen gyakorolják a jógát általában pozitív hatásokról számolnak be testileg és lelkileg egyaránt. De vajon mi áll a jóga mögött?

A jóga valóban fiziológiás hatást fejt ki a testre és az agyra?

Vannak akik a "jógikus szokások" mindennapokba történő beépítésére esküsznek, míg mások a sok sok testhelyzet gyakorlásával hozzák összefüggésbe.

De mi történik valójában az agyunkban a jóga előtt, közben, és után?

Nézzük meg együtt! 

Az agyunk mindannyiunk számára egyedi. A gyermekkortól kezdve, ahogy egyre idősebbek leszünk olyan "kapcsolódásokat" alakítunk ki, melyek személyes tapasztalatainkon alapulnak, melyek befolyásolják bizonyos helyzetekre adott reakcióinkat, szokásainkat. S idővel ezek a "kapcsolódási pontok" egyre erősödnek, míg nem véglegesen személyiségünk részeivé válnak. Agyi neuronjainkat apró kis szinapszisok, útvonalak kapcsolják össze, s ebből a kapcsolatból létrejön agyi "térképünk" egy kis darabkája.

Jóga közben különleges dolog történik az agyban

Az ászanák, a pránajáma, és a meditáció gyakorlásán keresztül újratervezhetjük ezeket az apró kis útvonalakat, pozitív irányba változtatva ezzel az addig tárolt szokásainkat, helyzetekre adott válaszreakcióinkat.

Az utóbbi években készült tudományos kutatások bebizonyították, hogy a jóga és a meditáció elősegítheti az agy változásait, átformálva így az addigi életünk során ránk jellemző viselkedési mintáinkat. 

Dr Sarah Lazar a jóga tudományának kutatója, saját elszenvedett futó sérülése kapcsán kezdett el foglalkozni a témával. A további sérülések elkerülése érdekében eleinte "nyújtásként" próbálta ki a jógát. Néhány hét elteltével a jóga fizikai előnyei mellett felfedezte, hogy sokkal nyugodtabbá vált, és képes volt kezelni a nehéz helyzeteket, melyek azelőtt akadályt jelentettek számára. Egyre együtt érzőbbnek, és nyitottabbnak érezte magát más emberek iránt, s könnyebben bele tudta magát képzelni mások helyzetébe.

A kutatás során tapasztalt változás megihlette, hogy tovább tanulmányozza a jóga agyra gyakorolt hatását. MRI (mágnes rezonanciás képalkotás) technológiát alkalmazva rájött arra, hogy az agyunkról alkotott kép megváltozhat a jóga és meditáció révén. 

A jóga képes kezelni a stresszt, a szorongást és a depressziót

Egy cikkben, amelyet a Psychology Today tett közzé, Dr. Alex Korb neurológus feltárta azokat a változásokat, melyeket a jóga befolyásolhat gondolkodásunkban.
" A gondolatok, és a tettek egyaránt hatással vannak az agyi mintákra. Még olyan egyszerű cselekedetek is, mint a testtartás, az arc izmainak ellazítása, vagy a légzés ritmusának megváltoztatása."

A jógát régóta ajánlják a szorongás és a depresszió kezelésének egyik módjaként is, hiszen segít harmóniát teremteni a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer között. A szimpatikus idegrendszeri működésnek veszély, vagy stressz esetén nagy hasznát vesszük, ugyanakkor sajnos korunk emberéről elmondható, hogy a szimpatikus idegrendszer túlsúlya általános állapottá vált. 

A jóga mindennapi életbe történő beépítésével javítjuk az agy működését, valamint fizikai, érzelmi és mentális egészségünket.

Milyen gyakran gyakoroljunk hogy elérjük a kívánt hatást?

Amint a rendszeres jóga gyakorlat szokássá válik, egyre több változás történhet. Az agy ezen alkalmazkodóképességét neuroplaszticitásnak nevezzük.

Dr. Timothy McCall a "Jóga mint orvoslás" szerzője, és méltán elismert jógaterapeuta szerint:

" A kulcs a folyamatos gyakorlat. Minden nap egy kicsi elég ahhoz, hogy a valódi átalakulás felé vezesd magad."

Eredeti, angol nyelven íródott cikk: https://yogalifestyles.com/the-science-of-yoga/

Yamak és Niyamak

Sokaknak a Jóga szó hallatán elsőként az "ászanák", különböző testhelyzetek gyakorlása, kitartása, és tökéletesítése ugrik be elsőként. Azonban a Jóga ennél sokkal többről szól... 

A "Yoga" elsősorban "kapcsolatot", "összekapcsolódást" jelent minden létező forrásával, azaz Istennel. A szó másik széles körben ismert jelentése "rögzítés", "igába hajtás", ami az anyagi tudat, valamint a test, a beszéd, és az elme szabályozására utal.

Összefoglalva a yoga szó egy olyan folyamatra utal, amelynek során az ember a teste és az elméje szabályozása által megpróbálja megismerni saját eredeti természetét, Önvalóját, és a Legfelsőbb Személyt, Istent, ehhez kapcsolódóan pedig kettejük eredeti kapcsolatát.

 A Yoga különböző irányzatai a "karma-yoga", vagyis az önzetlen cselekedetek jógája, a "jnana-yoga", a transzcendentális tudás elsajátításának útja, ami magában foglalja Patanjali nyolcfokú "astanga-yoga" rendszerét is, ami nem azonos a ma ismert "astanga-vinyasa yoga" irányzattal. Végső soron pedig minden irányzat a "bhakti-yoga" felé, a szeretet és az odaadás jógája felé vezet, melynek célja a lélek Istennel való eredeti szeretetkapcsolatának felébresztése, valamint Isten szolgálata. A négy irányzatról részletesen is tájékozódhatunk olyan írott forrásokból, mint a Védák, az Upanisadok, és a Puranak.

Az astanga-yoga 8 lépcsőfoka

1. Yámák - erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos irányelvek, tiltások

2. Niyámák- A jógi magatartására és a jóga gyakorlásának szellemiségére vonatkozó előírások

3. Testhelyzetek- ászanák

4. Pránajáma gyakorlatok- céljuk a prána, azaz életlevegő felhalmozása, valamint testben való áramlásának irányítása

5. Pratyáhara - érzékek visszavonása, és a figyelem befelé fordítása

6. Dhárana - koncentráció, az elme visszavonása

7. Dhyána - meditáció

8. Samádhi - a tudat tökéletesen uralt állapota.

A Yámák, erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos irányelvek:

Az első az Ahimsa, ami erőszakmentességet jelent, s ezt nem csak a körülöttünk lévőkkel szemben kell gyakorolnunk, hanem önmagunkkal szemben is, azaz lehetőség szerint kerüljük a dohányzást, serkentő és kábítószerek fogyasztását). Nem teszünk semmi olyat, ami másoknak fájdalmat okoz. Törekednünk kell a lehető legkisebb erőszak elvére.

A második a Satya, az igazsághoz való hűség. Igyekezzünk minden körülmények között őszinték lenni önmagunkkal és másokkal. Senkinek nem szabad személyes érdekektől hajtva eltorzítani az igazságot.

A harmadik az Asteya, a lopástól való tartózkodás. Csak azokat a javakat használjuk sajátunkként, melyek hozzánk tartoznak. 

A negyedik a Brahmacarya, a szexuális önkontroll, mely a félreértések elkerülése végett a mai értelemben nem a teljes cölibátust jelenti, hanem azt, hogy tudjuk kontrollálni vágyainkat, s nem csak azoknak élünk. A Védák a családosok életében természetesnek tartják a nemiség jelenlétét, szabályozott módon.

Az ötödik pedig az Aparigraha, azaz megszabadulás az anyagi dolgok felhalmozása iránti vágytól. Csak annyid legyen, amire feltétlen szükséged van, amiből el tudod tartani önmagad és a családod, nélkülözés mentesen. A legfontosabb elv ezzel kapcsolatban, hogy ne ragaszkodjunk. Az ember használja a dolgokat, de ne kötődjön hozzájuk. 

A Niyámák, a jógi magatartására, és a jóga gyakorlásának szellemiségére vonatkozó irányelvek, melyek szabályozzák az ember szokásait, formálják a személyiségét, s melyekből az utolsó három azokat a teendőket tartalmazza, melyeket egy jóginak feltétlenül be kell építenie a mindennapi teendői közé.

Az első a Sauca, azaz tisztaság, mely a külső tisztaságon kívül a belső tisztaságot is jelenti, azaz a tudatot szennyező dolgok kerülését.

A második a Samtosa, megelégedettség. Az ember ne törekedjen felesleges tettekkel egyre több anyagi dolog felhalmozására, hanem érje be azzal, amit extrém erőfeszítések nélkül is meg tud szerezni.

A harmadik a Tapah, azaz lemondás, vagy vezeklés, mely a tetteink gyümölcseiről történő lemondáson túl jelentheti a napi rutinból végzett megszokott cselekedetről történő lemondást, egy nemesebb cél, lelki gyakorlat végzése érdekében, vagy meghatározott napon tartott böjtöt. Az érzékszervek parancsaitól való függetlenné válás fontos lépés a jógában: az önvaló tényleges szabadságának kulcsa ez.

A negyedik a Svadhyaya, az önvaló Védákon keresztül történő tanulmányozása. Ki vagyok én? Mi a célom?

Az ötödik pedig az Isvara-pranidhana, tetteink, és akaratunk alárendelése a Legfelsőbb Személy, Isten akaratának. A Neki végzett szeretetteljes, odaadó szolgálat, mely megnyilvánulhat tetteink gyümölcsének felajánlásával, ételünk felajánlásával, és azzal, hogy mindig Őrá gondolunk. 

A jógi törekedjen arra, hogy minél több időt fordítson a transzcendentális tudás elsajátítására, ezáltal önmaga megismerésére. 

/Forrás: Gaura Krsna Dasa, Rangini Devi Dasi, Medvegy Gergely, Kapisinszky Judit: Jóga tiszta forrásból, Út a test és a szellem felemelkedéséhez, az önvaló megtapasztalásához, Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2019/

Egy új kezdet...

Szeretettel Köszöntelek az oldalamon! 

Miholecz Fruzsina vagyok,
Tradicionális Hatha Jógaoktató 
Gyógytornász - Fizioterapeuta.

Mindig is "gyógyító" szerettem volna lenni, ezért választottam a gyógytornász szakmát, melyből végül szerelem, hivatás lett. Fizioterapeutaként megtanultam, hogyan lehet a különböző mozgásszervi panaszokat hatékonyan kezelni, az esetleges sérülésekből történő rehabilitációt célzott kezeléssel felgyorsítani, egyszerűen kifejezve, meggyógyítani a testet.

Hamar rá kellett jönnöm, hogy az egészséghez a lelki jólét ugyancsak elengedhetetlen, így találkoztam a jógával.

Oklevelem a Sarasvati Jóga- és Oktatási Központban szereztem, ahol rám talált az "igazi Jóga", s az ászanázás mellett betekintést nyerhettem e csodálatos ősi rendszer filozófiájába, részt vehettem tradicionális szertartásokon, és az áyurvédával is megismerkedhettem.

Később úgy gondoltam, a lehető legjobban szeretném elmélyíteni, bővíteni a jóga filozófiájáról szerzett elméleti tudásomat, ezért beiratkoztam a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola Vaisnava Jógamester szakára.

Gyógytornászként, és Jógaoktatóként is folyamatosan képzem magam.

Célom az, hogy hiteles Jógaoktatóként támogathassam gyakorlóimat a lelki fejlődésben, hogy saját magukon is tapasztalhassák a jóga pozitív testi és lelki hatásait, s bensőséges kapcsolatot alakíthassanak ki önmagukkal.

Gyere, és tedd meg Te is az első lépést Önmagad felé! 

Namaste,

Fruzsi