Azok akik rendszeresen gyakorolják a jógát általában pozitív hatásokról számolnak be testileg és lelkileg egyaránt. De vajon mi áll a jóga mögött?
A jóga valóban fiziológiás hatást fejt ki a testre és az agyra?
Vannak akik a "jógikus szokások" mindennapokba történő beépítésére esküsznek, míg mások a sok sok testhelyzet gyakorlásával hozzák összefüggésbe.
De mi történik valójában az agyunkban a jóga előtt, közben, és után?
Nézzük meg együtt!
Az agyunk mindannyiunk számára egyedi. A gyermekkortól kezdve, ahogy egyre idősebbek leszünk olyan "kapcsolódásokat" alakítunk ki, melyek személyes tapasztalatainkon alapulnak, melyek befolyásolják bizonyos helyzetekre adott reakcióinkat, szokásainkat. S idővel ezek a "kapcsolódási pontok" egyre erősödnek, míg nem véglegesen személyiségünk részeivé válnak. Agyi neuronjainkat apró kis szinapszisok, útvonalak kapcsolják össze, s ebből a kapcsolatból létrejön agyi "térképünk" egy kis darabkája.
Jóga közben különleges dolog történik az agyban
Az ászanák, a pránajáma, és a meditáció gyakorlásán keresztül újratervezhetjük ezeket az apró kis útvonalakat, pozitív irányba változtatva ezzel az addig tárolt szokásainkat, helyzetekre adott válaszreakcióinkat.
Az utóbbi években készült tudományos kutatások bebizonyították, hogy a jóga és a meditáció elősegítheti az agy változásait, átformálva így az addigi életünk során ránk jellemző viselkedési mintáinkat.
Dr Sarah Lazar a jóga tudományának kutatója, saját elszenvedett futó sérülése kapcsán kezdett el foglalkozni a témával. A további sérülések elkerülése érdekében eleinte "nyújtásként" próbálta ki a jógát. Néhány hét elteltével a jóga fizikai előnyei mellett felfedezte, hogy sokkal nyugodtabbá vált, és képes volt kezelni a nehéz helyzeteket, melyek azelőtt akadályt jelentettek számára. Egyre együtt érzőbbnek, és nyitottabbnak érezte magát más emberek iránt, s könnyebben bele tudta magát képzelni mások helyzetébe.
A kutatás során tapasztalt változás megihlette, hogy tovább tanulmányozza a jóga agyra gyakorolt hatását. MRI (mágnes rezonanciás képalkotás) technológiát alkalmazva rájött arra, hogy az agyunkról alkotott kép megváltozhat a jóga és meditáció révén.
A jóga képes kezelni a stresszt, a szorongást és a depressziót
Egy cikkben, amelyet a Psychology Today tett közzé, Dr. Alex Korb neurológus feltárta azokat a változásokat, melyeket a jóga befolyásolhat gondolkodásunkban.
" A gondolatok, és a tettek egyaránt hatással vannak az agyi mintákra. Még olyan egyszerű cselekedetek is, mint a testtartás, az arc izmainak ellazítása, vagy a légzés ritmusának megváltoztatása."
A jógát régóta ajánlják a szorongás és a depresszió kezelésének egyik módjaként is, hiszen segít harmóniát teremteni a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer között. A szimpatikus idegrendszeri működésnek veszély, vagy stressz esetén nagy hasznát vesszük, ugyanakkor sajnos korunk emberéről elmondható, hogy a szimpatikus idegrendszer túlsúlya általános állapottá vált.
A jóga mindennapi életbe történő beépítésével javítjuk az agy működését, valamint fizikai, érzelmi és mentális egészségünket.
Milyen gyakran gyakoroljunk hogy elérjük a kívánt hatást?
Amint a rendszeres jóga gyakorlat szokássá válik, egyre több változás történhet. Az agy ezen alkalmazkodóképességét neuroplaszticitásnak nevezzük.
Dr. Timothy McCall a "Jóga mint orvoslás" szerzője, és méltán elismert jógaterapeuta szerint:
" A kulcs a folyamatos gyakorlat. Minden nap egy kicsi elég ahhoz, hogy a valódi átalakulás felé vezesd magad."
Eredeti, angol nyelven íródott cikk: https://yogalifestyles.com/the-science-of-yoga/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése