Sokaknak a Jóga szó hallatán elsőként az "ászanák", különböző testhelyzetek gyakorlása, kitartása, és tökéletesítése ugrik be elsőként. Azonban a Jóga ennél sokkal többről szól...
A "Yoga" elsősorban "kapcsolatot", "összekapcsolódást" jelent minden létező forrásával, azaz Istennel. A szó másik széles körben ismert jelentése "rögzítés", "igába hajtás", ami az anyagi tudat, valamint a test, a beszéd, és az elme szabályozására utal.
Összefoglalva a yoga szó egy olyan folyamatra utal, amelynek során az ember a teste és az elméje szabályozása által megpróbálja megismerni saját eredeti természetét, Önvalóját, és a Legfelsőbb Személyt, Istent, ehhez kapcsolódóan pedig kettejük eredeti kapcsolatát.
A Yoga különböző irányzatai a "karma-yoga", vagyis az önzetlen cselekedetek jógája, a "jnana-yoga", a transzcendentális tudás elsajátításának útja, ami magában foglalja Patanjali nyolcfokú "astanga-yoga" rendszerét is, ami nem azonos a ma ismert "astanga-vinyasa yoga" irányzattal. Végső soron pedig minden irányzat a "bhakti-yoga" felé, a szeretet és az odaadás jógája felé vezet, melynek célja a lélek Istennel való eredeti szeretetkapcsolatának felébresztése, valamint Isten szolgálata. A négy irányzatról részletesen is tájékozódhatunk olyan írott forrásokból, mint a Védák, az Upanisadok, és a Puranak.
Az astanga-yoga 8 lépcsőfoka
1. Yámák - erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos irányelvek, tiltások
2. Niyámák- A jógi magatartására és a jóga gyakorlásának szellemiségére vonatkozó előírások
3. Testhelyzetek- ászanák
4. Pránajáma gyakorlatok- céljuk a prána, azaz életlevegő felhalmozása, valamint testben való áramlásának irányítása
5. Pratyáhara - érzékek visszavonása, és a figyelem befelé fordítása
6. Dhárana - koncentráció, az elme visszavonása
7. Dhyána - meditáció
8. Samádhi - a tudat tökéletesen uralt állapota.
A Yámák, erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos irányelvek:
Az első az Ahimsa, ami erőszakmentességet jelent, s ezt nem csak a körülöttünk lévőkkel szemben kell gyakorolnunk, hanem önmagunkkal szemben is, azaz lehetőség szerint kerüljük a dohányzást, serkentő és kábítószerek fogyasztását). Nem teszünk semmi olyat, ami másoknak fájdalmat okoz. Törekednünk kell a lehető legkisebb erőszak elvére.
A második a Satya, az igazsághoz való hűség. Igyekezzünk minden körülmények között őszinték lenni önmagunkkal és másokkal. Senkinek nem szabad személyes érdekektől hajtva eltorzítani az igazságot.
A harmadik az Asteya, a lopástól való tartózkodás. Csak azokat a javakat használjuk sajátunkként, melyek hozzánk tartoznak.
A negyedik a Brahmacarya, a szexuális önkontroll, mely a félreértések elkerülése végett a mai értelemben nem a teljes cölibátust jelenti, hanem azt, hogy tudjuk kontrollálni vágyainkat, s nem csak azoknak élünk. A Védák a családosok életében természetesnek tartják a nemiség jelenlétét, szabályozott módon.
Az ötödik pedig az Aparigraha, azaz megszabadulás az anyagi dolgok felhalmozása iránti vágytól. Csak annyid legyen, amire feltétlen szükséged van, amiből el tudod tartani önmagad és a családod, nélkülözés mentesen. A legfontosabb elv ezzel kapcsolatban, hogy ne ragaszkodjunk. Az ember használja a dolgokat, de ne kötődjön hozzájuk.
A Niyámák, a jógi magatartására, és a jóga gyakorlásának szellemiségére vonatkozó irányelvek, melyek szabályozzák az ember szokásait, formálják a személyiségét, s melyekből az utolsó három azokat a teendőket tartalmazza, melyeket egy jóginak feltétlenül be kell építenie a mindennapi teendői közé.
Az első a Sauca, azaz tisztaság, mely a külső tisztaságon kívül a belső tisztaságot is jelenti, azaz a tudatot szennyező dolgok kerülését.
A második a Samtosa, megelégedettség. Az ember ne törekedjen felesleges tettekkel egyre több anyagi dolog felhalmozására, hanem érje be azzal, amit extrém erőfeszítések nélkül is meg tud szerezni.
A harmadik a Tapah, azaz lemondás, vagy vezeklés, mely a tetteink gyümölcseiről történő lemondáson túl jelentheti a napi rutinból végzett megszokott cselekedetről történő lemondást, egy nemesebb cél, lelki gyakorlat végzése érdekében, vagy meghatározott napon tartott böjtöt. Az érzékszervek parancsaitól való függetlenné válás fontos lépés a jógában: az önvaló tényleges szabadságának kulcsa ez.
A negyedik a Svadhyaya, az önvaló Védákon keresztül történő tanulmányozása. Ki vagyok én? Mi a célom?
Az ötödik pedig az Isvara-pranidhana, tetteink, és akaratunk alárendelése a Legfelsőbb Személy, Isten akaratának. A Neki végzett szeretetteljes, odaadó szolgálat, mely megnyilvánulhat tetteink gyümölcsének felajánlásával, ételünk felajánlásával, és azzal, hogy mindig Őrá gondolunk.
A jógi törekedjen arra, hogy minél több időt fordítson a transzcendentális tudás elsajátítására, ezáltal önmaga megismerésére.
/Forrás: Gaura Krsna Dasa, Rangini Devi Dasi, Medvegy Gergely, Kapisinszky Judit: Jóga tiszta forrásból, Út a test és a szellem felemelkedéséhez, az önvaló megtapasztalásához, Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2019/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése