"Az érzékek ragaszkodását és ellenszenvét az érzéktárgyak iránt bizonyos elvekkel kell szabályozni. Az embernek nem szabad e vonzódás és irtózás irányítása alá kerülnie, mert ezek csak akadályt jelentenek az önmegvalósítás útján." (BG.3.34.)
Hetek óta motoszkál valami a fejemben.
Nem vagyunk egyformák, éppen ezért vagyunk csodálatosak. Mindenkinek más a tűréshatára, van aki apró dolgon is felidegesíti magát, míg más csak nagyon ritkán adja fel nyugalmát.
Azt mondják, egy valódi jógit nem zavar a nyugtalanság, a hideg, a meleg, mint ahogy a szegénység, s a gazdagság sincs rá hatással. Nem lát különbséget az őt körülvevő emberek között, hiszen mindenkit egyenlőnek lát.
Valljuk be, a mai felgyorsult világunkban nehéz türelmesnek lenni. Mindent azonnal akarunk. Örökké elégedetlenek vagyunk jelenlegi helyzetünkkel, státuszunkkal, párkapcsolatunkkal, alkatunkkal, hajszínünkkel és még sorolhatnám.
Azt gondoljuk, ha nekünk is olyan ruhánk lenne mint másnak, akkor csinosabbak lennénk, ha olyan párunk, akkor boldogabbak, ha olyan munkánk, akkor sikeresebbek, ha annyi pénzünk akkor befolyásosabbak...
...miért nem Mi kapjuk meg azt a ruhát, azt a munkát, azt a párkapcsolatot, azt az elismerést?
Pedig annyi mindent tettünk érte...
Mégis Ő az aki csinosabb, aki sikeresebb, aki boldogabb.
A lényegen átsiklottunk. Ő az aki szerényebb, és alázatosabb.
Az általam legkevésbé szívlelt emberi érzés az irigység.
Bevallom, soha nem értettem, nem is igazán fogom, hiszen utoljára óvodás koromban találkoztam ezzel az érzéssel, amikor a Nóri nevű csoporttársamnak volt Coccolino macija, nekem pedig nem voltak hajlandóak venni a szüleim. Napokig szomorkodtam miatta, míg végül rájöttem, hogy nem a maci teszi Nórit boldoggá, s ő szívesen megosztotta másokkal, így én is játszhattam vele.
A boldogság, az elégedettség, a nyugalom, mások tisztelete mind belülről fakad. Nem az iskolai végzettségtől, nem a felsőbbrendűség érzésétől, nem a pénztől leszünk sikeresebbek, de főleg nem boldogabbak.
A Harry Potter első részében, a film végén Dumbledore elmondta Harrynek, hogy azért találhatta meg a bölcsek kövét, mert bár kereste, de nem volt vele célja...
Ne azért tégy meg valamit, mert elismerésre szomjazol. Ne azért légy kedves az emberekkel, hogy hálájukkal tartozzanak neked. Ne azért tégy meg egy szívességet, hogy viszonozzák. Ne csak azért végezd jól a munkád, hogy jutalmazzák.
"Harcolj a harc kedvéért, s ne gondolj boldogságra vagy szomorúságra, nyereségre vagy veszteségre, győzelemre vagy vereségre! Így cselekedvén sohasem követsz el bűnt!" (B.G. 2.38.)
Hari Om,
Fruzsina
Képek forrása: Pinterest
