Mi is az a fascia? (2.rész) A fascialáncok

A test úthálózata – A fascialáncok

A fascia elválaszthatatlan, összefüggő egységet alkot. Ennek ellenére a fasciaszövetek nagyjából három kategóriába sorolhatók:

-      -  központi idegrendszeri fascia

-      -  szervi fascia

-      -  csont- és izomrendszeri fascia

Az utóbbi különösen fontos a jógában, hiszen a vázrendszerre és az izomzatra ható erők közvetítése mellett koordinálja a mozgást. Figyelembe véve azt, amit manapság a fasciáról tudunk, felül kell vizsgáljuk az elképzelést, miszerint a csontokat az egyes izmok erői tartják mozgásban csupán egyetlen izolált tapadási, illetve eredési ponton, az inakon keresztül. A fascia az izomzattal együttműködve segít az erők közvetítésében. A húzó és feszítő erők, beleértve a nyújtást is, a test egyik részéről a másikra kerülve az egész testen eloszlanak.

A csont-és izomrendszeri fasciát myfasciának is nevezik. A myo- az izomszövetek elválaszthatatlan összekötő egységeire utal, a fascia pedig az azt behálózó kötőszövetre. A fascia láncokat gyakran szokás meridiánoknak is nevezni, de a zavarok elkerülése végett maradjunk csak a „lánc” megnevezésnél. Bár vannak egyértelmű átfedések, ezek a meridiánok nem azonosak az akupunktúrában használt energetikai meridiánokkal.

A holisztikus megközelítés, azaz testünk egységként történő figyelembe vétele lehetővé teszi számunkra a tartásproblémák gyökerének felkutatását is. A gerinc rendellenesen fokozott görbületei kiegyensúlyozatlansághoz vezetnek az elülső és a hátsó fascia lánc között, melyek ezáltal az egyik oldalon megrövidülnek, a másik oldalon pedig túlnyúlnak. A test ezeket a változásokat az izmok krónikus túlfeszülésével próbálja kompenzálni, így a fascia összehúzódik, és megvastagszik.

A fascia jógában a testünket behálózó „úthálózat” nagyszerű lehetőséget ad a testhelyzetek kategorizálásához. Olyan ez, mint egy „testtérkép”.

A fascia jóga a következő „útvonalakat különbözteti meg:

-     -  hátulsó fascia lánc

-     - elülső fascia lánc

-     - oldalsó fascia lánc

-     - spirális fascia lánc

-     - valamint a karokon végigfutó fascia lánc

Ha a jóga gyakorlás minden láncot érint, megtapasztalhatjuk a test egységének érzését. Valószínűleg észre vesszük majd, hogy az egyik lánc gyakorlatai könnyebbek lesznek számunkra, mint a többi. Ez segít feltérképezni, merre tolódott el mozgás szervrendszerünk egyensúlyi állapota, így célzott gyakorlatokkal könnyedén helyrehozhatjuk azt.

Hogyan is néz ki egy egészséges fascia?      

                                                              

Minden, amit eddig megtanultunk a fasciáról, világossá teszi azt, milyen hatással van annak egészsége a testünkre.

Az egészséges fascia tulajdonságai:

-       - sima

-       - megtartja a nedvességet

-       - rugalmas

-       - nyúlékony

-       - csúszós

Elnyeli a nyomást és az ütéseket, de ugyanakkor ellenáll a nagy szakítóterhelésnek is.

A szövetet fascia hengerrel kezelve javul a hidratáció. A rugózás, valamint a pattogó és ugró mozgások rugalmasságot, és ellenálló képességet biztosítanak, a nyújtás pedig simaságot kölcsönöz a fasciának.

A fent leírt ideális egyensúlyi állapot csak nagyon ritka esetben létezik. Testünknek, valamint szöveteinknek alkalmazkodniuk kell a mindennapi elhasználódáshoz, ezért a túl sok, vagy túl kevés igénybevétel az egyensúly felborulásához vezet. A sok ülés a rugalmasság elvesztése mellett vízvesztést eredményez, ami megakadályozza, hogy a fascia részei könnyedén elcsúszhassanak egymáson. Ennek következményei a fájdalmas izmoktól egészen a merev ízületekig terjedhetnek.

Azonban nem mindig a mozgás hiánya a probléma gyökere. A túl sok stressz, sport, vagy egyoldalú tevékenység révén szintén károsíthatja a fasciális hálózatot. Mint azt korábban már olvashattuk, a fascia sejtjeit a mozgás stimulálja, hogy olyan kollagén szálakat hozzon létre, melyek alkalmazkodnak egymáshoz. Önmagában ez jó dolog mindaddig, amíg mérsékelten történik. Az állandó, egyoldalú mozgás (mint például a futás) azonban túl sok kollagént termel a test meghatározott részein. Mivel a kollagén acél kábelként ellenáll a rá nehezedő erőknek, ezeken a területeken a testünk veszít mozgékonyságából. 

A fascia edzését így nem szabad csupán a jógaszőnyegre korlátozni, hiszen a fascia szeret minél többféle módon mozogni. Ezért érdemes minél többféle mozgást beiktatni a napi rutinunkba, legyen szó a funkcionális edzésről, az úszásról, vagy a táncról.

Képek forrása: Pinterest

Mi is az a Fascia?! (1.rész)

A Fascia 

Mi is az a Fascia, vagy ismertebb nevén kötőszövet? Manapság az egyik leggyakrabban emlegetett fogalommá vált a sporttudományban, ami nem meglepő, hiszen megannyi funkcióval teszi gazdagabbá mind a sport, mind pedig a jóga világát. Ennek ellenére a „fascia” korántsem új fogalom, hisz mint olyan, mindig is a testünk része volt, csak nem fektettünk rá elegendő hangsúlyt.

A legújabb tudományos kutatások lehetővé tették számunkra, hogy újragondoljuk és kibővítsük a mozgás szervrendszerről alkotott képünket. A közelmúltig feltételeztük, hogy a mozgások csak az izmok, csontok, és az idegrendszer kölcsönhatásainak eredményeként léteznek. Noha ez a feltételezés egyáltalán nem hamis, kiegészíthetjük egy másik elemmel, mely nagyban befolyásolja a mozgásunkat: a fasciával.

Az egész testet behálózó szerkezethez tartoznak:

-      -  a szalagok

-      -  az inak

-      -  aponeurózisok

-      -  a bőr alatti szövetek

-      -  a szerveket körülvevő és rögzítő szövetek

-      -  és az idegi kötőszövetek

Ebből az következik, hogy az izmok, csontok, idegek és szervek mindegyikét fascia veszi körül, így amellett, hogy mindent mindennel összeköt, ezzel egy időben el is határolja azokat egymástól, azaz kapcsolatot teremt testünk külső, és belső szerkezete között. És mi a legjobb az egészben? A fascia edzhető. Tehát nagyon is sokat tehetünk az egészséges és rugalmas kötőszövet kialakítása érdekében.

A fascia szerkezete

Mi az összefüggés a fascia és egy narancs között?

Nem, nem… Itt most nem a „narancsbőrre” gondolok, ami egyben a gyenge kötőszövet eredménye. Képzeljünk el egy félbevágott narancsot. A gyümölcs rostjait fehér szálak veszik körbe, melyek biztosítják a narancs alakját, és stabilitást kölcsönöznek neki. Kicsit bizarr elképzelés, de testünk keresztmetszete pontosan olyan, mint egy félbevágott narancs. Fehér rostok hálózzák be és veszik körül szerveinket. Minden egyes szervet, ideget, eret, izmot, és izomrostot fascia vesz körül.

A fascia felépítése

A fascia 60-70%-ban kollagén, a fennmaradó 30-40%-ban pedig elasztin rostokból épül fel. A kollagén egy nagyon szilárd szerkezeti fehérje, mely stabilitást biztosít, az elasztin pedig, ahogy a nevéből is adódik, felettébb rugalmas. Ellentétben a kollagén rostokkal, az elasztin 100, vagy akár 150%-kal is megnyújtható. Ezen tulajdonságából adódóan segít a túlfeszülés elkerülésében, egyenletesen elosztva a kollagén rostokra kifejtett erőket. A két száltípus szerkezetében jelentősen eltér, ugyanakkor ez biztosítja hatékony együttműködésüket. A szilárd és a rugalmas, valamint a kemény és a puha közötti egyensúly az egészséges fascia hálózat alapja. A mozgás stimulálja a rostok termelődését, így a fascia attól függően, hogy rugózó, vagy húzó hatás éri, kollagén, illetve elasztin rostokat termel.

A test igényeitől függően a fascia lehet feszes, szilárd ( mint az Achilles-ín) vagy laza kötőszövet ( mint a szerveket körülvevő zsigeri kötőszövet).

A fascia szerepe tehát:

-       1. összeköti és elhatárolja a test különböző részeit

-       2. stabilitás: fascia nélkül a test nem lenne képes mozgásra

-       3. védelem: a nyomó és húzóerőkkel szemben

-       4. az erők átcsoportosítása: a fascia az egyes izomrostokra, az izomrostok kötegeire, és az izom egészére is kiterjed.

-       5. szállítás: fontos szerepe van az anyagcserében, hiszen a vérből, nyirokból, és az idegrendszerből származó tápanyagok és információk átjutnak rajta.

A következő részben a Fascia láncokkal folytatjuk…