A Fascia
Mi is az a Fascia, vagy ismertebb nevén kötőszövet? Manapság
az egyik leggyakrabban emlegetett fogalommá vált a sporttudományban, ami nem
meglepő, hiszen megannyi funkcióval teszi gazdagabbá mind a sport, mind pedig a
jóga világát. Ennek ellenére a „fascia” korántsem új fogalom, hisz mint olyan,
mindig is a testünk része volt, csak nem fektettünk rá elegendő hangsúlyt.
A legújabb tudományos kutatások lehetővé tették számunkra,
hogy újragondoljuk és kibővítsük a mozgás szervrendszerről alkotott képünket. A
közelmúltig feltételeztük, hogy a mozgások csak az izmok, csontok, és az
idegrendszer kölcsönhatásainak eredményeként léteznek. Noha ez a feltételezés
egyáltalán nem hamis, kiegészíthetjük egy másik elemmel, mely nagyban
befolyásolja a mozgásunkat: a fasciával.
Az egész testet behálózó szerkezethez tartoznak:
- - a szalagok
- - az inak
- - aponeurózisok
- - a bőr alatti szövetek
- - a szerveket körülvevő és rögzítő szövetek
- - és az idegi kötőszövetek
Ebből az következik, hogy az izmok, csontok, idegek és
szervek mindegyikét fascia veszi körül, így amellett, hogy mindent mindennel
összeköt, ezzel egy időben el is határolja azokat egymástól, azaz kapcsolatot
teremt testünk külső, és belső szerkezete között. És mi a legjobb az egészben?
A fascia edzhető. Tehát nagyon is sokat tehetünk az egészséges és rugalmas
kötőszövet kialakítása érdekében.
A fascia szerkezete
Mi az összefüggés a fascia és egy narancs között?
Nem, nem… Itt most nem a „narancsbőrre” gondolok, ami egyben
a gyenge kötőszövet eredménye. Képzeljünk el egy félbevágott narancsot. A
gyümölcs rostjait fehér szálak veszik körbe, melyek biztosítják a narancs
alakját, és stabilitást kölcsönöznek neki. Kicsit bizarr elképzelés, de testünk
keresztmetszete pontosan olyan, mint egy félbevágott narancs. Fehér rostok
hálózzák be és veszik körül szerveinket. Minden egyes szervet, ideget, eret, izmot,
és izomrostot fascia vesz körül.
A fascia felépítése
A fascia 60-70%-ban kollagén, a fennmaradó 30-40%-ban pedig
elasztin rostokból épül fel. A kollagén egy nagyon szilárd szerkezeti fehérje,
mely stabilitást biztosít, az elasztin pedig, ahogy a nevéből is adódik,
felettébb rugalmas. Ellentétben a kollagén rostokkal, az elasztin 100, vagy
akár 150%-kal is megnyújtható. Ezen tulajdonságából adódóan segít a túlfeszülés
elkerülésében, egyenletesen elosztva a kollagén rostokra kifejtett erőket. A
két száltípus szerkezetében jelentősen eltér, ugyanakkor ez biztosítja hatékony
együttműködésüket. A szilárd és a rugalmas, valamint a kemény és a puha közötti
egyensúly az egészséges fascia hálózat alapja. A mozgás stimulálja a rostok
termelődését, így a fascia attól függően, hogy rugózó, vagy húzó hatás éri,
kollagén, illetve elasztin rostokat termel.
A test igényeitől függően a fascia lehet feszes, szilárd (
mint az Achilles-ín) vagy laza kötőszövet ( mint a szerveket körülvevő zsigeri
kötőszövet).
A fascia szerepe tehát:
- 1. összeköti és elhatárolja a test különböző
részeit
- 2. stabilitás: fascia nélkül a test nem lenne képes
mozgásra
- 3. védelem: a nyomó és húzóerőkkel szemben
- 4. az erők átcsoportosítása: a fascia az egyes izomrostokra,
az izomrostok kötegeire, és az izom egészére is kiterjed.
- 5. szállítás: fontos szerepe van az anyagcserében,
hiszen a vérből, nyirokból, és az idegrendszerből származó tápanyagok és
információk átjutnak rajta.
A következő részben a Fascia láncokkal folytatjuk…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése